Gazdaság és keresztyén felelősség

"A szegénység aláássa az emberi méltóságot” tematika - mint alapítványunk ezen alkalomra beütemezett tárgyköre - a holland partnerek kérésére lett összevonva a most feldolgozandó kérdéskörrel - mondta Kállay László elnök a konferencia köszöntőjében.

Alapítványunkat a szinte mindenütt jelentkező társadalmi és gazdasági differenciálódás, a növekvő szegénység valósága késztette arra, hogy egy szeminárium keretében foglalkozzon a keresztyén ember ilyen irányú felelősségének megfogalmazásával.

Megtisztelő feladat az SGP képviselőinek, hogy a Studium Academicum Alapítvánnyal közösen, keresztyénként gondolkozhatnak el azon, hogy miben is nyilvánul meg a keresztyének cselekvési lehetősége - adta át az SGP üzenetét Jan A. Schippers, a Holland delegáció vezetője.

Mivel az elmúlt héten a Holland Külügyminisztérium megbízottaival közösen, pozitívan értékelték a Studium Academicum Alapítvánnyal való együttműködést, a Külügyminisztérium biztosította az SGP-t arról, hogy a továbbiakban is támogatják a hasonló jellegű szemináriumok megszervezését.

Szatmári Elemér - alapítványi alelnök - a Jn. 12,4-8 versek alapján emlékeztetett: Minden kor kitermeli a maga szegénységét, a maga szegényeit. A kérdés csupán az, hogy hogyan viszonyuljunk a szegényeinkhez? Talán úgy, mint Júdás? ("Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénáron, és miért nem adták a szegényeknek? Ezt pedig nem azért mondá, mintha néki a szegényekre volna gondja, hanem mivelhogy tolvaj vala, és nála vala az erszény, és amit abba tesznek vala, elcsené.” Jn. 12, 5-6)

Zárszavaiban bizonyossággal állapította meg: üdvtörténeti szempontból van egy pont, ahol felelőtlenek, pazarlóak lehetünk. Ez az Isten iránti hódolat kifejezésekor megalapozott, függetlenül a társadalmi pozíciótól, a társadalmi cselekvéstől.

Dr. Kozma Zsolt - nyugalmazott teológiai tanár - alapítványunk felkérésére "A szegénység Isten gondviselő hatalma alatt” című előadásában a kérdéskör bibliai-teológiai megközelítésével szolgált.

Előadásában három bibliailag alátámasztott pontot emelt ki, amelyekben kifejeződik Isten gondviselő szeretete a szegények iránt:

1. Isten un. enyhítő rendelkezéseket ad a szegények javára.

2. Isten ítéletet mond a szegényekkel szembeni visszaélések fölött

3. Isten parancsot ad a szegények megsegítésére, teológiai megfogalmazásban a szeretetszolgálatra, a diakóniára

Megállapítása figyelmeztetésként hangzott: "Az aktuális helyzetet a kullogó erkölcs kifejezéssel érzékeltetem. Nagy politikai, gazdasági, általában szerkezeti változásokat nem követi az erkölcsi szemlélet. Ezt látjuk a 89-es változások után országainkban és sajnos egyházunkban is. De most világméretekre gondolok. Ha például a nagy felfegyverkezés megszűnte után pénztőkék szabadultak fel, ezeket a szegény, az igazán szegény országok megsegítésére kellene fordítani. Tudom, hogy ez a dolgok leegyszerűsítése, de valahol mégis csak ilyesmire kellett volna, kellene gondolniuk a gazdag országoknak.”

Mózes Áron - menedzser tanácsadó - a "Változások menedzselésének módja az egyházban, annak intézményeiben és a gyülekezetben” című előadásában szakszerű gondolkozásmódra ösztönözte a hallgatóságot.

Ha az egyház, a maga teljes struktúrájában komolyan fel kíván lépni a szegénység ellen, akkor elkerülhetetlen a komoly, stratégiai lépések elkészítése, azok folyamatos ellenőrzése, a társadalmi helyzet figyelembe vétele. Mindent számba kell venni, ami a szegénységet pozitív vagy negatív értelemben befolyásolhatja, és ezekhez mérten egy követhető cselekvési tervet kell kidolgozni és végrehajtani.   

Hangsúlyosnak és rendkívül fontosnak tartom - mondta az egyik felszólaló - hogy amint az a Kozma professzor úr előadásában elhangzott, bizonyos dolgok, a jobboldaliság és baloldaliság társadalmában, függetlenül a politikai "megbélyegzéstől”, keresztyén következetességgel legyenek kimondva és képviselve.

Eljött az ideje annak, hogy az egyház végre eleget tegyen az eredeti küldetésének, és félretéve a megbízatásán kívül álló mindenféle politikai és egyéb cselekvéseket, rátérjen eredeti küldetésének a betöltésére. Ezek közé tartozik a nép, az egyház szegényeinek a gondozása is. - mondta kérlelő következetességgel a nyugdíjas lelkipásztor.

Nem mindig könnyű eldönteni, hogy kik a szegények, hiszen sokszor a rászorultak alázattal viselik sorsukat, míg a gazdagok panasszal teli szájjal járnak körbe, és sajnáltatják magukat. - hangzott el az újabb hozzászólás.

Rövid szünet után az SGP képviselőinek előadásai következtek.

Jan A. Schippers - SGP küldött - "A pénz értéke? Liberális gazdaság és keresztyén értékek” címmel tartott előadást.

Elmondása szerint a liberális gazdaság képviselői úgy gondolják, hogy gazdasági szempontból mindegy, hogy valaki keresztyén vagy sem. Ez pedig nem így van, hiszen a gazdaságban is helye kell legyen az etikának, a keresztyén életszemléletnek. Négy gazdasági kifejezés kapcsán hívta fel a figyelmet a keresztyén felelősségre: termelés, csere, elosztás, fogyasztás.                        

Politikai és keresztyén felelősségének tudatában vonta le a következtetést: a gazdaság nem válhat autonóm hatalommá, és nem alakíthatja ki a saját szabályait. A gazdaság Istentől kapott sáfárság, így a keresztyén ember számára az embertárs jóléte nem lehet közömbös.

Rijk van Walsem - SGP küldött - "Kit érdekel? Szegénység a modern társadalomban” címmel, a hollandiai szegénygondozó-, szociális rendszer hullámzó sorsáról tartott előadást. A bibliai példára épülő egyházi diakóniát a második világháború után az állam átvette, ma pedig újra az egyház gondozására akarja bízni.

Ma ezt a szolgálatot az egyház jól szervezett intézményei állami támogatás segítségével végzik. Ilyen értelemben az állam sok esetben pénzügyileg támogatja a diakóniai munkát, míg az egyház látja el a segítségnyújtás, vigasztalás gyakorlati feladatait.

Az elhangzott holland előadásokat követő megbeszélés keretében - a fordításról a teljes konferencia ideje alatt Dr. Kállay Dezső teológiai tanár gondoskodott - előbb Jan A. Schippers szétosztott tesztlapját töltötte ki a hallgatóság, majd azok kiértékelése következett.

"Szentül élni” vagy "jól élni” - hangzott az egyik előadásban - ez ellentmondásos dolog? Nem lehet a kettőt harmonikusan összekapcsolni? - kérdezte egy jelenlévő.

Elképzelhető-e, hogy az EU-ban az egyház visszanyeri eredeti szerepét és hatalmát akkor, amikor a keresztyén jelleg majdhogynem kizáródik az európai tudat meghatározásából? - hangzott el egy másik kérdés.

A "szentül élni” egy távolabbi perspektívára utal, míg a "jól élni” egy földi állapotot jelöl meg, így az előbbit mindenképpen fontosabbnak kell tekintenünk. - válaszolt Jan A. Schippers.

Az egyháznak Európában nem hatalmat kell gyakorolnia, hanem szolgálatot kell teljesítenie - zárta feleletével a megbeszélést Rijk. Van Walsem.

Kállay László elnök megköszönte minden vendégnek a megtartott előadások érdekében tett fáradságát, és kifejezte reményét, hogy amint az az elején elhangzott, az SGP a Studium Academicum Alapítványt támogatva még sok hasonló hasznos konferenciának a megszervezésében vállal aktív szerepet.