Etikai kérdések

(eutanázia, magzatelhajtás, géntechnológia)

és keresztyén válaszok a szekularizált Európában

A konferencia megnyitó beszédében Szatmári Elemér alapítványi alelnök kifejezte elégtételét, hogy a konferencia egy már három éve tervbe vett alkalom beteljesedése lett.

Dr. Len van der Waal, volt EU parlamenti képviselő, az SGP küldöttség vezetője, csodálatának adott hangot aziránt, hogy a Studium Academicum Alapítvány mily módon ismeri fel a társadalmat aktuálisan érintő problémákat és próbálkozik azok feldolgozásával, megválaszolásával. Elmondta, hogy az EU-nak nincs a kérdéskörrel kapcsolatban a tagországokra kötelező törvénye. Hollandiában azonban sokat tárgyalnak ezekről a kérdésekről, megpróbálván az érvényben lévő törvényeket kiegyensúlyozni.

Csernák Béla (alapítványi kuratóriumi tag) bevezető "áhítatában” kihangsúlyozta: a Biblia nem alternatíva, hanem kötelező álláspont akár szociológiai, politikai, vagy etikai kérdésekben. A bölcs ember felismeri, hogy Isten nem csak kihívás, következmény, de távlat is. Így aki Istenben bízik nem szégyenül meg, hanem felismeri benne a távlatot és a közösségi lehetőséget.                                                                                                                                                                       

A konferencia első előadásában Dr. Fazakas Sándor, a Debreceni Hittudományi Egyetem rektora, az "Élet tisztelete” c. előadásában szemléletes módon tárta elő, hogy milyen támpontokat ad a keresztyénségnek a Biblia, s ennek alapján a teológia, egy egészséges álláspont kialakításához.

Előadását négy pontban foglalta össze:

1. Keresztyén emberkép - bibliai-teológiai látásmód!
2. Emberi jogok és a medicina
3. Emberi méltóság és a tudomány (embrió és a géntechnika)
4. Eutanázia - eredeti értelme: felkészíteni a "jó halálra” - "jól meghalni”

Zárszavában kihangsúlyozta: "Ha az orvostudomány függetleníteni tudja magát az ilyen - rejtett vagy nyílt - evilági üdvigényektől és mindenhatóság-képzetektől, méltán számíthat a teológiai etika támogatására, mert nem önmagát, hanem az emberiség javát szolgálja”.

Dr. Ruth Seldenrijk biológus egy olyan egyesületnek a létrejöttét mutatta be (Nederlande Patienten Verainiging) amely 1982-ben az emberi élet, a páciensek védelmére jött létre. A "Hollandiai joggyakorlat a bioetika kérdéseit illetően” c. előadásának első részében ecsetelte, hogy a Holland parlament milyen minimális többséggel hagyta jóvá e kényes kérdésekben, az érvényben levő törvényeket, melyek indokolttá tették a keresztyén társadalom azonnali védekezési mechanizmusának a kialakulását.

Mondanivalójának második felében, négy pontban beszélt az abortuszkérdésről:

1. Fejlődésben levő ember, avagy az emberi embriológia helyes értelmezése
2. Születés előtti diagnózis a művetélés esetében
3. Lehetőségek és tehetetlenség a koraszülés esetében
4. Törzs sejt és embriókutatás

Dr. Székely Ervin egészségügyi minisztériumi államtitkár "Etikai kérdések a hazai egészségügyi törvénykezésben - jogalkotás és joggyakorlat” c. előadása a Romániában 1990 óta kialakult törvényi helyzetről szólt. Ebben kifejezte, hogy sok esetben kaotikussá vált a gyakorlat a törvényi hiányosságok miatt.

Mivel - elmondása szerint - "az egészségügyi törvénykezés valamennyi morális problémáját egy ilyen előadás keretében lehetetlen volna elemezni”, három olyan problémakört vetett fel, amelyek megoldásában szükség van a társadalom javaslattételeire.

1. A biztosítási kötelezettség kiterjesztése
2. A hálapénz
3. A mal praxis egy sajátos esete

A konferencia második napján mintegy 45 részvevő gyűlt össze. Az előző napi civil szervezetek és egyházak képviselete kiegészült a Máltai Szeretetszolgálat váradi fiókszervezetének népes delegációjával; a nagyváradi helyi önkormányzat képviseletével Bíró Rozália alpolgármesternő személyében; a megyei tanfelügyelőség képviseltével Pető Csilla szaktanfelügyelő személyében.

Dr. Kees Goedhart "Gondoskodás az élet peremén - etikai és gyakorlati megközelítés” c. előadása egy olyan, Hollandiában már honos módszerről szólt, amelynek az alkalmazásával szakemberek, és önkéntesek sokasága próbálja meg átvenni az általuk el nem fogadott eutanázia leegyszerűsített-, látszatmegoldásának helyét.

A "paliativ care” azaz a "paliativ gondozás” lényege, hogy megpróbálja átvállalni a menthetetlen, (esetenként eutanáziát kérő) betegek gondozását. Ezeknek a betegeknek a gondozásához úgy orvosi, mint pszichoterápiás, lelkigondozói szolgálatot biztosít.

Az "adjunk napokat az élethez” mai gyakorlata helyett - az előadó - "adjunk életet a napokhoz” megoldást javasolta, hiszen ebben fejeződik ki leginkább a keresztyén ember Isten iránti tisztelete és az élet iránti elkötelezettsége.

Hollandiában, a "paliativ gondozás” hathatós munkássága eredményeképpen, ma az eutanázia alkalmazása csökkenő tendenciát mutat.

A nap második előadását Dr. Földes Béla főorvos, városi RMDSZ tanácsos tartotta. Az "Orvosetikai kérdések az EU csatlakozás előtti Romániában” c. előadása első felében keresztyén és orvosetikai szempontból tiszteletét fejezte ki mindazok iránt (elsősorban a szülő anyákra gondolt) akik az élet elfogadását és megtartását nagyobbra értékelik, mint annak elvetését. Az előadó tiszteletadásának jeléül egy virágkosarat ajándékozott a konferencián részvevő nőknek.

Az előadás második részében felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy a XXI. században nagy a kísértése annak, hogy a gyógyászatban (az orvostudományban, egészségügyi törvények terén, a gyógyszerészipari ágazatban) is a kereskedelmi érdekek szerint módosuljanak az ajánlott módszerek.

Kihangsúlyozta: a hazai orvosi társadalomnak szüksége van az egyházak, keresztyén szervezetek etikai álláspontjára, valamint azok érvényesítésére.

Az egész Európát élénken érintő kérdésekről értekező résztvevők kritikus, aggódó hangnemben fogalmazták meg: nagy szükség van egy széleskörű társadalmi összefogásra, amely segítségével hangot adhatnak azon igényüknek, hogy úgy a hazai, mint az európai törvényhozásban a legkövetkezetesebben vegyék figyelembe a keresztyén, orvosetikai szempontokat.

A hozzászólások rendjén javaslat hangzott el, hogy törekvésünk ne csupán az ingatlanvédelem, a szoborvédelem, a struktúrák védelme terén mutatkozzék meg, hanem az élet védelmére is szánjunk energiát.

Dr. Bárányi Ferencz, volt egészségügyi miniszter, hangsúlyozta, hogy a kegyes halál gyakorlatát minden orvos ismeri, hiszen ha nem is törvény által szabályozva, de passzívan mindenki hozzájárult már a beteg szenvedésének halál általi elfogadásához.

Ok-okozati szempontból is érdemes foglalkozni a kérdéssel: miért dönt az ember az élet megszakítása, elvetése, vagy befejezése mellett? A terhesség-megszakítás, az eutanázia, a géntechnológia - nagyobbrészt az ember lelki állapotának a következményei. Ezekre az orvosi-technikai megoldásokra az egyház a lelki-gondozás tudományával és gyakorlatával kell reagáljon - hangzott el egy másik hozzászólás.

Hogyan érvényesíti a teológia a keresztyén értékeket az EU-ban? Van-e beleszólása, van-e befolyása a keresztyén teológiának a törvényhozásban? - hangzott el egy másik kérdés.

Konkrét igény fogalmazódott meg aziránt, hogy a Studium Academicum Alapítvány - lehetőségeit kihasználva - vállaljon szerepet a diákok és egyetemisták etikai neveltetésében, akár az iskolai oktatásban szánva erre időt, de külön generációs-szakkonferenciák megszervezésében is.

A konferencia záróakkordjaként a részvevők a Studium Academicum Alapítvány kezdeményezésére elfogadtak egy állásfoglalást, melynek a közzétételét a konferencia szervezői vállalták magukra.

Állásfoglalás

Dr. Leen van der Waal zárszavaiban bíztatónak tartotta, hogy egy ilyen konferencia keretében a civil szféra, az egyház és a politikum összefogásának eredményeképpen törekvés mutatkozik egy egészséges, keresztyén, élettisztelő társadalom kialakítására.

Szatmári Elemér rámutatott, hogy a konferencia előadásai, hozzászólásai, végül, pedig az elfogadott állásfoglalás méltó a reformáció nagyhetéhez, hiszen olyan összefogásról tesz tanúbizonyságot, amely úgy emberi, mint keresztyéni tekintetben elengedhetetlen.