Európai tudatformálás
Mi az egyház, a média és a politika szerepe az európai tudatformálásban? Ezekre a kérdésekre szeretnénk választ kapni neves meghívottaink segítségével, remélve, hogy a húsvét és a feltámadás fénye beragyogja majd európai együttélésünk holnapját.
Ezekkel a szavakkal vezette be Balogh Barnabás alapítványi kuratóriumi tag a Studium Academicum Alapítvány Fugyivásárhelyen tartott konferenciáját.
Melyik lenne a legkifejezőbb bibliai igerész, amelyik az európai tudatunk helyes meghatározásához kapcsolható? - kérdezte Kállay László alapítványi elnök a konferencia bevezető áhítatában.
A felvetett kérdésre a Mt. 16,16-ban keresett és kapott választ: "Simon Péter pedig felelvén, monda: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia”. Az európai embernek tudnia kell, hogy az európai tudat ezen a hitvalláson alapszik. A dolog jelentősége akkor is helytáll, ha Péter apostol annakidején még nem tudta, hogy milyen meghatározó szerepe lesz hitvallásának az európai ember tudat-meghatározásában.
Ezen a hitvalláson alapszik minden, ami Európában van, e nélkül Európa nem az lenne, amit ma Európának nevezünk. Európai tudat tehát csak ott lehet, ahol erre a hitvallásra építünk. Amennyiben Európát csak a kultúra, a politika és a gazdasági érdek köti össze, akkor lehet, hogy csupán egy törékeny egység marad.
A bevezető áhítatot követően a meghívott vendégek, Dr. Sulyok Elemér bencés rendi újszövetségi professzor, Pálfy G. István médiaszakértő, valamint Lakatos Péter RMDSZ parlamenti képviselő előadásai következtek.
Dr. Sulyok Elemér professzor úr színvonalas előadásának értékét növelte, hogy az igényes teológiai kutatásra alapozott munka, személyes bizonyságtétel, már-már evangelizációs hangvételű volt.
Az "Európai tudatformálás - elvi megalapozás, teológiai bevezető” c. előadásának mindjárt az első szavaiban tisztázta: a tudatformálás bibliai kifejezése a "megtérés”, amely különböző korokban különböző bűnök nyomán vált időszerűvé.
Előadónk kibővítve beszélt a tudatformálás jelentéséről, azaz az életfordulásról, az érzületfordulásról valamint a népfordulásról. Mint mondta, a Biblia ezeket a különbségeket nem ismeri, hiszen ezeknek a 19 századi megkülönböztetését nem, hogy a középkor nem ismerte, de a görögök sem ismerték. Jézus az életnek, az útnak, az embernek a fordulatát tartotta fontosnak. Mindezt a megtérésre való felhívással, Isten országa eljövetelének méltó várása érdekében tanította.
A bevezető áhítattal egybehangzóan hangzott el: A tudatformálás, az életformálás az az a folyamat, amikor rádöbbenünk, hogy rossz irányba haladunk, és visszatérünk az első szeretethez.
Pálfy G. István médiaszakértő, a Hungária Televízió Közalapítvány elnökségi tagja, a bibliai világból inspirált tudatformálás bemutatását követően a mindennapok világát fedte fel a hallgatóság előtt.
"A média szerepe az európai tudatformálásban” c. előadásában elsősorban a magyar médiavilág helyzetét, annak hatásait mutatta be. Véleménye szerint "...minden olyan összefüggés, ami a média körüli világot igazgatja, olyan messze van a mai gondolkodás szerint az igei alapoktól, hogy az már szinte vétek".
A felhozott problematika nagyon súlyos kérdéseket vet fel. Egyrészt felmerül a kérdés, hogy a médiának az európai tudtaformálásban lehet-e valamiféle szerepe, sőt a médiának a bármilyen féle tudatformálásban pozitív szerepe van-e? A mai hétköznapi tapasztalat inkább az, hogy ha van valamilyen szerepe, akkor az a tudatrombolás, nem pedig a tudat építése.
A másik kérdés, amelyet előadónk mérlegelt az az, hogy milyen a magyar tudat viszonya az európai tudathoz, függetlenül a média szerepétől?
"Európai tudatformálás a romániai törvényalkotásban” - Lakatos Péter a Bihar Megyei RMDSZ parlamenti képviselője, az előadásának témáját két szempontból közelítette meg:
- miképpen alakult az európai tudat szemlélete, átvétele a romániai parlamentben
- lesz-e hatása Románia parlamentjének az európai tudatra, illetve milyen az európai tudat az európai parlamentben?
Előadónk olyan pozitív példákat sorolt fel, amelyek egy kisléptékű de érzékelhető változást igazolnak az európai gondolkodásmód irányába. Úgy a romániai parlamentben, mint az EU parlamentben igazolódni látszik, hogy politikusaink (s itt elsősorban az RMDSZ politikusait hangsúlyozta) felnőttek az európai szemlélethez, s annak aktív alkotói és formálói.
Miután mindhárom előadás befejeződött kérdések hangzottak el. Ezek elsősorban a magyar politikum médián keresztüli negatív hatásaira, azok megszüntetésére vonatkoztak. Szóba került azonban olyan hírek közvetítésének az igénye is, melyek arra lennének hivatva, hogy támogassák az anyaországi, de a Kárpát-medence egész magyarságának együvé tartozási tudatát. Végül de nem utolsó sorban felmerült a kérdés: Magyarország és Románia mivel járulhat hozzá az európaiság, az európai tudat formálásához?
A politikának kell oly módon megváltoznia, hogy a médián keresztül ne kelljen, vagy ne lehessen rosszat exportálni - hangzott el az egyik válasz. A magyar médiavilágban, ma kialakulóban van egy olyan hírcsatorna működtetése, melynek éppen az a célja, hogy értékátadó, értékformáló legyen, még akkor is, ha ez anyagilag nem éri meg.
A román politikában név szerint is fel lehet sorolni azokat a politikusokat - és ez alkalommal nem csak RMDSZ politikusokról beszélhetünk - akiknek a jelenléte nem csupán a román politikum hasznát szolgálják, hanem akikre az európai politikai elit is elismeréssel néz fel - hangzott el a következő válasz.
Ha a magyar nemzet csupán - az európai népek között elsőként elfogadott - keresztyénségét következetesen képviseli, már példamutató, tudatformáló szolgálatot tesz Európának - hangzott az újabb válasz.
Balogh Barnabás megköszönte az előadóknak, hogy vállalták, hogy szakszerű előadásokkal érzékeltessék a tudatformálás szükségszerűségét, a megjelenteknek pedig, hogy részvételükkel és kérdéseikkel tarkították ennek az igen időszerű témakörnek az értékelését.
|
