Románia bejutása az Európai Unióba

Több esztendős együttműködésének egy újabb jelentős fejezetéhez érkezett a Studium Academicum Alapítvány és a hollandiai Államismereti Párt, az SGP, a 2006. október 13-án tartott "Várakozások és lehetőségek Romániában az EU csatlakozás után” című konferenciájával.

A Fugyivásárhelyi Református Egyházközség Gyülekezeti Központjában megtartott konferencia megnyitása, és az üdvözlések elhangzása után, Borzási Gyula lelkipásztor igei bevezetése hangzott el. Ezt követően, Csernák Béla moderálása mellet hangzottak el a témával kapcsolatos előadások.

Elsőként, Henk Jan van Schothorst - az EU Külügyi Bizottságának SGP-s képviselője - vázolta az Európai Unió történetének legfontosabb szakaszait, megvilágítva azokat a körülményeket, amelyek között Romániának és Bulgáriának még "időben” sikerült csatlakoznia a tagállamokhoz.

"Az EU Bizottság jelentése Románia teljes EU - tagsági felvételének ügyében” c. előadásában felhívta a figyelmet azokra a nehézségekre, amelyekkel a csatlakozni kívánó országoknak szembe kell nézniük. Schothorst úr szerint, nagyon sok erőfeszítésre van ehhez szükség, mivel a tagállamok polgárai egyre nagyobb fenntartásokkal fogadják az Unión kívül lévő országok csatlakozási szándékát.

Milyen helye, és milyen szerepe lehet az egyháznak, és ezen belül, az egyházi segélyszervezeteknek az Európai Unión belül? Ennek a kérdésnek a mentén értekezett Balogh Barnabás lelkipásztor "A segélyszervezetek feladata és jövője az EU csatlakozást követően Romániában” c. bevezető előadásához. Többek között számba vette az egyház szolgálatának ezen rendkívül fontos szerepét.  

Mint mondta, az Európai Unióban is lesznek szociálisan rászorulók, sőt az egyes társadalmi rétegek között mélyülni fog a szakadék. A kialakuló szakadék fölé kell kifeszíteni azt a szociális hálót, amelynek fontos láncszeme az egyház karitatív tevékenysége.

Ennek felismerése nemcsak az egyház érdeke, de az államé és a gazdagoké is. A Romániai Református Egyház ezeknek a szempontoknak figyelembe vételével kell kialakítsa karitatív munkáját az Unión belül. Hozzászólások és kérdések hangzottak el a hallgatóság soraiból.

Rövid kávészünet után, Rinus Houtman, Dél-Hollandia volt kormányzója szólt - saját tapasztalatai alapján is - a kisebbségi kérdés hollandiai jellegzetességeiről.

A "Regionális és helyi kisebbségpolitika” c. előadásában hangsúlyozta, hogy a hollandiai kisebbségek a volt bevándorlók leszármazottai, akiknek integrálása a hollandiai hétköznapokban igen sok nehézséggel járt és jár, ami az eltérő kulturális és vallási hagyományokból adódik.

Kormányzóként, több olyan programot hirdetett meg és valósított meg, amely az integrálást szolgálta. Lakásprogramok, oktatási és nyelvi programokkal igyekeztek minél hathatósabban hozzájárulni, hogy a kisebbségek megtalálják helyüket a holland társadalomban.

Ahol a próbálkozás kudarcba fulladt, ugrásszerűen megnőtt a bűnözés és a kábítószer fogyasztás. Elkerülésük, illetve a társadalmi feszültségek csökkentése érdekében, az előadó a meglevő programok folytatását valamint azok újakkal való kiegészítését szorgalmazza. Az előadás redetisége, őszinte hangvétele, nagy elismerést aratott a hallgatóság soraiban.

A romániai kisebbség kérdése játszotta a fő szerepet Markó Béla Románia miniszterelnök helyettesének "A kisebbség, a politikum és a gazdaság jövője Romániában az EU csatlakozás után” c. előadásában. Hangsúlyozta, hogy ez a kisebbség, mint államalkotó kisebbség, eredetében és minőségében teljesen különbözik a hollandiaitól.

Kitért azokra a félelmekre, melyek szerint az Európai Uniós csatlakozást követően egyfajta megmerevedés fog bekövetkezni a kisebbségi kérdésben, s a romániai magyarság azzal marad, amit az EU-s tagság előtt sikerül elérnie.

Véleménye szerint a kisebbségi kérdés egy olyan folyamat, melyben a csatlakozás után is vannak lehetőségek az érintettek helyzetének javítására. Egyes kérdések a csatlakozás után maguktól megoldódnak, míg másokon még sokat kell dolgozni. A határok eltűnésével, megvalósulni látszik a magyar-magyar újraegyesülés, ugyanakkor a Székelyföldi autonómia még várat magára, de szerinte, az is célba ér.

Ezek után a konferencia résztvevői, kérdésekkel fordulhattak az előadókhoz, amelyek egyes részletkérdések jobb megértését eredményezték. A hozzászólók és a válaszadók egyetértettek abban, hogy a kisebbségi kérdésben továbbra is sok a bizonytalanság, félelem, de remélhetőleg az Európai Unió megfelelő keretet biztosit, hogy ezek békésen és megnyugtatóan megoldódjanak.

A konferencia bezárása után a mintegy 30 résztvevő fehér asztalok körül folytatta a beszélgetést.