Az "Új reformáció" és a "Megalapozott hit" c. könyvek, már Erdélyben is ismert és kedvelt szerzője, Klaus Douglass volt a Studium Academiucm Alapítvány 2005-ös évi egyik legnevesebb előadója.

Vendégelőadónk, mint egy a Frankfurt - szinte külvárosnak tekinthető - szomszédságában fekvő kis gyülekezetnek a lelkésze hihetetlen, nemzetközi figyelmet is felkeltő módon lendítette fel gyülekezetének nem csupán mennyiségi, de lelki-minőségi életét is.

Vendégünk saját gyülekezeti, de nemzetközi előadói elfoglaltsága is arra ösztönözte alapítványunkat, hogy kihasználva jövetelét több helyszínen is felkérje egy-egy előadás megtartására.

Ennek érdekében a Studium Academicum Alapítvány, karöltve az RORLÉSZ -el (Romániai Református Lelkészértekezleti Szövetség), valamint négy vállalkozó egyházmegye lelkészértekezleti elnökeivel megszervezte az első, a Bihari egyházmegye határait átlépő, országos rendezvénysorozatát. Ilyen keretek közt került sor Klaus Douglass első erdélyi szemináriumi körútjára.

Augusztus 30-án három (a Bihari, Aradi, és Temesvári egyházmegyék), de többségében a Bihari egyházmegyéből érkező közel 55-60 lelkész töltötte meg a Fugyivásárhelyi Református Egyházközség gyülekezeti házának nagytermét.

Augusztus 31-én a Kolozsvár-monostori gyülekezet temploma adott otthont az oda látogató kb. 45 lelkésznek és persbiternek.

Szeptember 1. Marosvásárhelyen, a Bod Péter Diankóniai Központ barátságos környezetében, a három Marosi egyházmegye több mint 100 lelkészi és világi tagja várta az érkező (ezen a vidéken Klaus Douglass könyvei révén nagymértékben ismert) németországi lelkészt és kísérőjét.  

Szeptember 2-án a negyedik, ugyanakkor az utolsó helyszín, a Szatmár-németi gyülekezet gyülekezeti terme volt. Itt a három meghívott egyházmegyéből csupán kettőből kb. 45-en érkeztek a közös lelkészértekezleti alkalomra.

Klaus Douglass minden alkalommal leszögezte: amennyiben valakiben az a rosszérzés támadt, hogy megint azért jött valaki nyugatról, hogy megmondja, hogyan kell a gyülekezetekben jól dolgozni, abban szeretné ezt a rosszérzést azonnal eloszlatni, hiszen ő maga sem tudja, hogyan kell csinálni.

Elmondta: könyveit, melyekből kettő ma magyarul is olvasható, tulajdonképpen a saját gyülekezetének írta. Eredetileg nem volt szándékában azokat a nagy nyílvánosság elé hozni. Ilyenként most, minden, amit elmond, csupán szemléltetése kíván lenni mindannak, amit egy lelkész a gyülekezetében megtehet ahhoz, hogy közösségében új élet fakadjon. Mivel neki ebben a tekintetben pozitív tapasztalatai vannak, ezért vállalta, hogy mindazokkal megossza, akik erre kíváncsiak.

Előadónk felkérésünkre a saját gyülekezetében alkalmazott gyülekezetépítési, gyülekezetfejlesztési és gyülekezetgondozási stratégiájáról tartotta előadásait.

Nyolc pontban foglalta össze gyülekezetelemzési gyakorlatát, hangsúlyozva, hogy a felsorolás nem jelent prioritási sorrendet:

1. meghatalmazó (felhatalmazó) vezetés
2. adottságorientált munkatársi csoport (együttműködés)
3. szenvedélyes lelkiség
4. célirányos struktúrák
5. ihlető (inspiráló) istentiszteletek
6. egységet formáló (egységes) kiscsoportok
7. igényorientált evangelizáció
8. szeretetteljes viszonyulás

Az előadások szünetei, Klaus Douglass nagy meglepetésére, könyvei dedikálásával teltek. Mindez számára érthetetlen érdeklődésről tett tanúbizonyságot.

A hallgatóság a kérdéseit és hozzászólásait csoportbeszélgetések keretében fogalmazhatta meg.

A csoportbeszélgetések összegzőjében Klaus Douglass elmondta: ő a gyülekezetében minden évben áttekinti a presbitériumával ezeket a startégiai pontokat. Mindig a mérlegelés eredménye szerint állapítják meg a következő esztendő munkaprioritásait.

Az előadó zárszavaiban mindenütt emlékeztetett arra, hogy reformátori egyházként sokkal inkább hivatottak vagyunk az egyházi életünk állandó re-formálásra, mint bármely más felekezet. Hiszen pont az újdonságok iránti nyitottságunk, a gyülekezetszerüség, és a Szentírási alap különböztet meg minket, mint Luther örököseit, már a 16 század óta, minden más konzervatív egyháztól.

A Klaus Douglas előadásainak a fordításáról a Studium Academicum Alapítvány munkatársai gondoskodtak Kállay László, Balogh Barnabás és Szilágyi László személyében.

A négynapos szemináriumi "túra" záradékaként vendégünk Balogh Barnabással és Szilágyi Lászlóval kiértékelő megbeszélést folytatott Vajdán. Balogh Barnabás a kiértékelő végén egy rövid interjút készített Klaus Douglassal:

Interjú Klaus Douglassal 2005. szeptember 3-án Vajdán