EURÓPA - Kultúrák ütközőpontja,
avagy a modern migráció következményei

A témát teológiailag, társadalmilag és politikailag, nemzeti és nemzetközi vonatkozásban feldolgozó konferenciára 2005. május 27-28-án, a Fugyivásárhelyi Református Központban került sor.

Miről szól - e témavonatkozásban - a zsidó nép története? Mit mond a bibliai "választott nép" történetírása? Milyen modelleket lehet felsorakoztatni a zsidó nép, illetve a keresztyénség világából? D. Dr. Kozma Zsolt - a Kolozsvári Protestáns Teológia nyugalmazott tanára - a "Migráció, szórványosodás, misszió a zsidóságban és a keresztyénségben" c. előadásának keretében beszélt Isten egykori és mindenkori népe migrációjának okairól, hatásairól, következményeiről, illetve a ma migrációban élő népek megmaradásának esélyeiről.   

"Kulturális tisztaság Európában: mítosz, vagy realitás?" - Johan Snel történész, az Edei Keresztyén Egyetem tanára - a hollandiai SGP munkatársa - átfogóan ecsetelte, hogy mely migrációs folyamatok zajlottak a történelem folyamán, mit jelentettek ezek az illető népek nemzeti kultúrájának, vagy éppen Európa kultúrájának átalakulásában. Az előadó Samuel P. Huntington közismert kutatásainak bemutatásával érzékletes módon vetítette a hallgatóság elé azokat a vallási, politikai törekvéseket, melyek nyomán a történelemben kialakultak a ma egyre egyértelműben felismerhető kultúr határok. E határok migráció következtében történő átlépése bizonyos kultúrák előretörését, megerősödését, míg más kultúrák hanyatlását vagy akár eltűnését eredményezték. Ugyanakkor nyilvánvalóvá lett a hallgatóság előtt az is, hogy mely korok domináns vallási vagy akár politikai kultúrái határozzák meg mind máig a világ különböző részeit. 

A nap harmadik előadója Kelemen Hunor, az RMDSZ parlamenti frakciójának elnöke volt. Témafelvezetőjében, első sorban az RMDSZ 1992-től napjainkig tartó fáradozás beszélt, melyekkel a képviseleti szervezet megpróbálta lelassítani a romániai magyarok Nyugat-Európa felé tartó migrálását. Mindazon törvények, melyeket az RMDSZ az elmúlt 15 esztendőben előkészített, vagy amelyek előkészítésében részt vett és érvénybe lépésükről gondoskodott, azt igyekeznek szolgálni, hogy Romániából kifele tartó migráció lelassuljon, megálljon. Beszédének második részében a tervezetben levő kissebségi törvény szükségességéről, az azzal kapcsolatos akadályokról és nehézségekről beszélt.

A szeminárium második napján a következő előadás Jacques Bazenre, az Amersfoorti Egyetem tanárára várt, aki szintén a hollandiai SGP képviseletében osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Előadásának címe "A modern népvándorlás jelensége és következményei az Európai Unióban" volt.

Az előadó nem csupán a Hollandiába történő migrálásról/bevándorlásról beszélt, hanem a holland nép szórványban élő sejtjeinek a gondjairól, migrációs kihívásairól is.

Az előadás kitért olyan európai törekvésekre is, melyek példázni kívánták az Európai Unió odafigyelését azokra a jelenségekre, melyek az időnkénti "népvándorlást" okozzák. Mivel az EU elképzelése egy olyan politikai és gazdasági szövetség létrehozatala, amelyben társadalmilag már nem indokolt a migráció, a népmozgások léte bizonyos hiányosságok megoldásának változatlan szükségét jelzik.

A szemináriumi hétvége utolsó, Szilágy Aladár közíró által tartott előadását ízes nyelvezetű észrevételeik és tapasztalatok tarkították. A "Hasznosíthatóak-e a Nyugat-európai régiómodellek Romániában" c. előadás első része Európa egy olyan helységéről szólt, melynek lakói egymás után öt különböző államnak lettek polgárai, anélkül, hogy valaha elhagyták volna szülőhelyüket, s anélkül hogy valaha is elvándoroltak volna szülőföldjükről, ötször éltek meg politikai és kulturális migrációt. 

Szilágyi Aladár előadásának második része a "Regio Trirena" bemutatásáról, azaz egy a francia-svájci-német hármas határzónában, Basel-Freiburg-Mulhouse-Colmar európai régióban életre hívott együttműködésről szólt. Ezt a csodálatos, politikán, kultúrákon, és gazdaságon átívelő modellt sok érdekes részlet előidézésével ismertette.

Az előadásokat minden esetben rövid szünet, majd kérdésfelvetés és megbeszélés követte.

Mintegy hatvanan vettek részt a konferencián, többnyire egyetemisták, a civil szféra képviselői, lelkészek, egyházi önkéntesek, akik nagy érdeklődéssel követték az elhangzott előadásokat.

Alapítványunk azzal a meggyőződéssel zárta a konferenciát, hogy erdélyi jelenünk egyik legaktuálisabb témájáról sikerült a megjelentekkel konzultálni.